Aki a szinglitérképet készítette

– Dr. Rövid Irén

Dr. Rövid Irén vagyok, szociológus, a szinglitérkép megálmodója, készítője. Hét évvel ezelőtt, 2017-ben, még PhD hallgatóként kezdtem el a szingliléttel, a szinglik jellemzőivel és a pártalálás nehézségeivel foglalkozni.

Bár időközben a doktori képzést befejeztem, a kutatást azóta is folytatom, hiszen látom, nap mint nap tapasztalom a közvetlen környezetemben is, milyen sokan vannak még egyedül.

A szinglitérkép segítségével szerettem volna megmutatni, hogy milyen sokan vannak, akik akarva-akaratlanul szinglik, nem találták még meg a párjukat.

Miért éppen a szinglik?

Még 2017-ben, hét évvel ezelőtt készítettem el az első magyarországi szinglitérképet. Közeledett a Valentin nap, a szerelmesek ünnepe, ilyenkor a szerelmeseké a főszerep. Sokan ünnepelnek, párkapcsolatban élnek, de sokan vannak, akik még nem találták meg a párjukat, szinglik. Én is ebben az élethelyzetben voltam, vágytam párkapcsolatra, de valamiért mégsem jártam sikerrel, nem jött az Igazi, a nagy Ő. A barátaim, ismerőseim körében is azt tapasztaltam, hogy közülük is sokan küzdöttek ezzel a problémával, nehézséggel. A szinglitérkép segítségével szerettem volna megmutatni, hogy nincsenek egyedül, sokan vannak, akik akarva-akaratlanul szinglik, nem találták meg a párjukat.

Hogyan kezdődött ez a kutatás?

Kutatóként rögtön a számokat kerestem, szerettem volna az adatok segítségével megmutatni, jobban megérteni, milyen lehet ma szinglinek lenni, párt találni. Meglepődve tapasztaltam, hogy a kétezres évek elején volt Magyarországon az első szinglikutatás, és azóta nincsenek részletes adataink a magyar szinglikről, pedig azóta sok idő eltelt, sokat változott körülöttünk a világ. Egészen más most szinglinek lenni, a nagy Ő után kutatni, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Megváltoztak az ismerkedési szokások, helyszínek, valamint a jövendőbelinkkel és talán a saját magunkkal szemben támasztott elvárásaink is. A virtuális térnek köszönhetőn e téren is kinyílt előttünk a világ, hiszen ma már nem kell csupán a közvetlen környezetünkre, ismeretségi körünkre, vagy esetleg a szerencsére hagyatkoznunk a párkeresés során. Mondhatni, megsokszorozódott az esélyünk arra, hogy ráleljünk az igazira, a szinglik, párkeresők számát látva azonban úgy tűnik, hogy a sok opció nem könnyíti meg feltétlenül a választást. Sokan vannak egyedül, keresik a párjukat, többségük meglátásom szerint vágyik párkapcsolatra.

Hogyan lesz valaki szinglikutató?

A szociológia alap-és mesterképzés elvégzése után 2014-ben jelentkeztem a Pécsi Tudományegyetem Demográfia és Szociológia Doktori Iskolába. A doktori kutatómunkám során kezdtem el ezzel a témával foglalkozni, amit a tanulmányaim befejezése után is folytattam. A kutatás elején szembesültem azzal, hogy nincs egy mindenki által elfogadott szinglifogalom, a hivatalos statisztika sem ismeri, használja ezt a fogalmat. Úgyhogy először a hazai és a külföldi példákat vettem sorra, így határoztam meg, kiket tekintek szinglinek. Kezdetben meglévő statisztikai adatállományokkal dolgoztam, de azokat „más szemmel” néztem, újraértelmeztem. A tízévente sorra kerülő népszámlálás, valamint a 2016. évi mikrocenzus, azaz a „kis népszámlálás” adatait használtam fel ahhoz, hogy bemutassam, hány szingli él számításaim szerint Magyarországon, „hogy néz ki”, milyen jellemzőkkel rendelkezik egy átlagos magyar szingli. Továbbá, a 2011. évi népszámlálás alapján elkészítettem az első magyar szinglitérképet, hogy térképen is láthassuk, melyik településen él arányaiban a legtöbb szingli. Később a 2016-os mikrocenzus adatai alapján két újabb szinglitérképet is készítettem. Most pedig a legfrissebb, 2022-es népszámlálás adatait felhasználva frissítettem, aktualizáltam a térképet.

Érdekelnek a szinglikkel kapcsolatos legfrissebb statisztikák? Kövesd az oldalt és tudj meg többet!